13 már 01

Tündérmese unortodoxiában

Ha nem érintené minden magyar ember pénztárcáját közvetlenül akár vicces is lenne, ahogy Orbán Viktor tűzön-vízen át ragaszkodik az elmúlt húsz év csak Pepó Pálhoz mérhetően kínos politikusához, Matolcsy Györgyhöz. Márciustól valóban Matolcsy lesz a Magyar Nemzeti Bank első embere. 

Ezzel a lépéssel ugyanis elkezdődik egy újabb független intézmény szétdúlása. Végképp igaz lesz majd, hogy a Fidesz csaknem három éves országlása alatt szinte teljesen sikerült kiiktatni az eddig jól-rosszul, de működő fékeket és ellensúlyokat. Még akkor is, ha az Alkotmánybíróság még, a köztársasági elnöki intézmény pedig már afféle fél-ellensúlyként funkcionál – a választási regisztráció eltörlése ezt mutatja. De a legfőbb bírói testületbe hamarosan ismét újabb fideszes jelöltek kerülhetnek, tehát nem bízhatunk abban, hogy megálljt parancsolnak a további kormánypárti menetelésnek. Áder János köztársasági elnök pedig egymaga, még ha akarná sem tudná, már csak alkotmányos szerepénél fogva sem, ellensúlyozni a Fidesz-kormány túlkapásait. 

Mindenesetre a gazdasági miniszter jegybankelnöki kinevezése a magyar demokrácia újabb fekete napja. Matolcsy jelölésével legalább két nagy probléma van. A kormánytól független jegybank olyan alapérték, amelyre az Európai Unió különösen odafigyel. A nemzetközi szervezetek még fokozottabban vizsgálják a központi banki működést egy olyan tagállamban, amelynek magas az adósságszintje és 2004 óta túlzott deficit eljárás alatt áll.  Aligha képzelhető el, hogy bárki is elhinné Matolcsyról, hogy a kormánytól függetlenül tudna működni. Mindenki, miként eddig is, Orbán bábját („jobbkezét”) látná benne, ezt pedig a független, adott esetben a kormánynak ellentmondani képes jegybank működéséhez szokott piacok szinte biztosan megtorolnák. 

A másik a szakmai kvalitás. A gazdasági minisztert nemcsak mi, laikusok, hanem a gazdaság szereplői sem tartják kompetensnek a jegybankelnöki posztra. Ha van konszenzus a mértékadó közgazdászok között, akkor az az, hogy az unortodox ámokfutás, amelyet a kormány 2010 óta végrehajtott, mindennél jobban árt a gazdaságnak. Emiatt csökkent a régióban a legalacsonyabb szintre az ország nemzeti jövedelemhez viszonyított befektetési mutatója, ezért vagyunk tartósan recesszióban, az infláció is magas, a hitelezés áll. Ha egymilliárdért próbálják is az ellenkezőjét fizetett hirdetésekben elhitetni, attól legfeljebb annyi változik, hogy egy újabb milliárddal nőtt a felesleges kiadások mértéke. A gazdaság peremfeltételei annyira rosszak, hogy alig akad olyan hazai vagy külföldi befektető, aki ilyen körülmények között idehozná a pénzét.

A gazdaság sanyarú állapotát már nem lehet az előző kormányok számlájára írni, a visszamutogatás ideje lejárt. 2014-ben az Orbán-kormány saját és nem elődei teljesítménye alapján fog megmérettetni a választók előtt.  Matolcsy miniszteri intézkedéseivel nem az a baj, hogy nem a korábbi vonalat követi (a magyar szóhasználatban ettől unortodox), hanem, hogy irracionális, amorális és kontraproduktív. A nagymértékű különadók, ideértve a tranzakciós illetéket irracionálisak, mert rontják az üzleti környezetet. A magánnyugdíjpénztári einstand, amely kimeríti a politikai zsarolás fogalmát, méltán versenyezhet az orbáni politika legerkölcstelenebb lépése címért. A végtörlesztés pedig, jóllehet valós problémára kereste a megoldást, végső soron csak azokon tudott segíteni, akik nagy valószínűséggel amúgy is megbirkóztak volna a hitelteherrel.

Tovább rontja Matolcsy megítélését a szabadságharcos, kurucos retorika. Magyarország helye Európában és a nyugati világban van, a gazdasági miniszter megnyilvánulásai azonban a nacionalista, bezárkózó reflexeket erősítik. Lehet ázsiai eredetünket demonstrálni a mongol folttal kapcsolatos eszmefuttatásban, hazánknak a helyét a nyugati világban, az éppen válsággal küzdő Európai Unióban kellene bölcsen megtalálni.  Aki kicsit is ismeri az elmúlt százötven év magyar gazdaság- és politikatörténetét az tudja, hogy Magyarország soha nem volt sikeres – a fejlett, nyugati világgal szemben. Vigyázó szemünket évszázadok óta Párizsra vetjük és minden harmadik utas, vagy kompországos kísérlet csak növelte lemaradásunkat.

Persze gondolhatjuk azt is, hogy Matolcsy György, aki eddig a miniszterelnök gazdasági természetű ötleteinek hűséges kivitelezője volt megtáltosodik és önálló életre kel. Lássuk be, ennek kevés a valószínűsége, ráadásul a jegybank és a valutatartalék elég csábító zsákmány ahhoz, hogy ne így legyen. A jegybank nem mellékes szereplő, mert némi túlzással mondhatjuk, hogy Magyarország gazdaságpolitikáját egy harmadban a kormány, egy harmadban a jegybank, egy harmadban pedig a külső tényezők befolyásolják.

Matolcsy miniszteri ténykedése nem teszi őt alkalmassá arra, hogy az ország egyik legfontosabb közintézményének vezető pozícióját betöltse. Ha a miniszter a monetáris politikát is unortodox módon képzeli el és a pártpolitika szolgálatába kívánja állítani, például erőltetett forintleértékeléssel akarná felpörgetni a gazdaságot, akkor annak sok százezer devizahiteles látná kárát. És persze ismét megugranának államkötvény-hozamok, felerősödne a csődveszély és tovább romlana a magyar gazdaság megítélése. Vagyis az ország fizeti meg annak az árát, hogy a kormányfő nem az európai normák, a magyar gazdasági érdekek és az elemi logika szabályai szerint, hanem kizárólag saját politikai szempontjait követve ültetett egy hozzá a végtelenségig lojális embert az MNB elnöki székébe.

Semmi nem szól mellette Orbán Viktor pillanatnyi hatalmi érdekein kívül. Ellene szól viszont tízmillió magyar ember rövid és hosszú távú gazdasági érdeke. Ezzel a döntéssel elindult egy újabb tündérmese!

A bejegyzés trackback címe:

https://fodorgabor.blog.hu/api/trackback/id/tr615111461

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Alkotmánybíróság 2013.03.01. 12:13:32

Az Alkotmánybíróságról - 2013. március 1., péntekDr. Vincze Ferenc, Hódmezővásárhely Az Alkotmánybíróság egyre fokozódó intenzitású ámokfutása során minden jel szerint – felülemelve magát a választott népképviseleti rendszeren, azaz az Országgyűlés f...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
vissza az oldal tetejére