A Szabad Nép 1947. május 28-án számolt be arról, hogy a kormány Gazdasági Főtanácsa kommunista javaslatra döntött négy bank állami ellenőrzés alá helyezéséről; és miniszteri biztosokat küld ki ezekbe a bankokba. Ez a rendszabály az államosítás előkészítését szolgálja, – írja a lap. A Magyar Kommunista Pát és a szociáldemokraták üdvözölték a döntést, és szót emelték az egész hitelszervezet államosítása mellet. A pártok követelték a kisgazdapárti Nagy Ferenc miniszterelnök lemondását, amiért nem támogatta az államosítást, csak a fokozott állami ellenőrzést.

Ez pusztán egy történelmi emlék, amelynek semmi köze sincs ahhoz, hogy Áder János visszaküldte megfontolásra a parlamentnek a takarékszövetkezeti törvényt. Azt a törvényt, amely egy 370 milliárd forintos mérlegfőösszeget kezelő, 1800 fiókkal és több, mint 1,1 millió fős ügyfélkörrel rendelkező bankcsoport államosítását teszi lehetővé. A 104 tagot számláló takarékszövetkezeti szektor fő tulajdonosai a szövetkezeti tagok, azaz magánemberek vagyonát venné el egy tollvonással a kormány.

Az országgyűlés már pénteken újratárgyalja a törvényjavaslatot. Ha semmibe veszik a köztársasági elnök akaratát, akkor a szemünk láttára fog lezajlani Magyarország történetének legnagyobb bankrablása. Az indok ez esetben is éppen olyan mondvacsinált, mint Rákosiék idejében. Nem igaz ugyanis, hogy a takarékszövetkezetek tőkehiányosak lennének, és nem lennének képesek hitelezni. Ennek – a most szintén beszántásra ítélt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyilvános elemzései szerint – éppen az ellenkezője igaz. A PSZÁF 2013. I. negyedévi összesítése szerint a takarékszövetkezetek tőke megfelelési mutatója jobb, mint a bankszektor hasonló adata.

Mivel – Rákosiékkal szemben – az Orbán-kormány meg is mondja, hogy az államosítás után újra magánkézbe kívánja adni a takarékszövetkezetek bankját, a Takarékbankot, nyilvánvaló, hogy sima útonállásról van szó. Trafikok után majd takarékszövetkezeti fiókokkal lehet kifizetni a járási párttitkárok rokonságát, az országos elvtársakat pedig takarékbanki részvényekkel. Ami nemcsak a lopás ténye miatt felháborító, hanem azért is, mert a magyar települések harmadán nincs más bankfiók a takarékszövetkezeten kívül. Vagyis hitelt csak az kaphat majd, akit az állampárt erre érdemesnek talál, az ügyfelek pénzügyi adatai felett pedig pártcsinovnyikok őrködnének. A törvényjavaslat szerint a vonakodó takarékszövetkezetek működési engedélyét visszavonhatják. A pár nap alatt lezavart, minden egyeztetést nélkülöző attak füstje mögül kibontakozik a bankszektorral szembeni egész pályás letámadás elindítása is. Az államosítás utáni bankra nem vonatkoznak majd a többiekre érvényes szabályok, így akarják térdre kényszeríteni a külföldi tulajdonú pénzintézeteket és az OTP-t. Patait, Surányit, Csányit és a többieket. A felháborító, puccszerűen előkészített döntést követően lemondott a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, Demján Sándor, a Fidesz kormányt támogató nagyvállalkozó pedig felháborodott levelet írt a miniszterelnöknek. Az ő érveiket figyelembe se vették, s hamarosan kiderül az is, hogy Áder Jánosnak számít-e még szava. Az Orbán kormány pedig megint bebizonyította, hogy retorikában jobboldali, tetteiben államszocialista. Nem tiszteli sem a jogot, sem a tulajdont sem az európai normákat.

Velük szemben a Liberálisok kiemelt célja a magántulajdon védelme az állammal szemben. Ezért előre figyelmeztetjük azokat, akik a takarékszövetkezeti tagok vagyonának megszerzésén ügyködnek, hogy amennyiben az állami segítséggel történő bankrablás megvalósul, mindent megteszünk majd a felelősök büntetőjogi felelősségre vonása érdekében.