„Európában bizony elszaporodtak Putyin pincsijei, és ezt most már mindenki kezdi veszedelmesnek látni.” Ezt Orbán Viktor nyilatkozata néhány évvel ezelőtt, amikor az orosz gázvezeték építése szerepelt napirenden. Ma, egy sokkal fontosabb nemzetközi krízis kellős közepén – maradva a miniszterelnök szavajárásánál - Putyinnak csak egyetlen pincsije csóválja a farkát Európában. Orbán Viktor az, Magyarország miniszterelnöke.

Az elmúlt napokban Európa és a nyugati világ minden vezetője megszólalt Ukrajna orosz lerohanása kapcsán. Nem csoda: a hidegháború óta ez Oroszország és a nyugat legsúlyosabb politikai konfliktusa. Államelnökök, kormányfők, uniós vezetők, nemzetközi szervezetek képviselői, és máskor visszafogott hangú diplomaták ítélik el szokatlanul kemény hangon Oroszországot. A magyar kormányfő hallgat és mellébeszél.

Orbán Viktor hajlamos rá, hogy a számára kínos konfliktushelyzetekben néma maradjon, de a hallgatás ma, amikor orosz csizmák masíroznak egy velünk szomszédos, független ország területén, elfogadhatatlan. Miközben a hétvégén az egész világot a súlyos ukrán válság foglalkoztatta, a magyar miniszterelnök fotósok kíséretében kampánylátogatáson vett részt egy nyíregyházi családnál, az ukrán határtól néhány kilométerre, és néma maradt a legfontosabb kérdésben. Amikor végül egy hétfői kampányrendezvényen mégis szóra bírták a kérdésben, megalkuvó választ adott. Mindössze annyit tudott megjegyezni, hogy „Magyarország nem része a konfliktusnak”. Felháborító cinizmussal azt is hozzátette, hogy a magyarok biztonságban vannak Kárpátalján.

Ez persze nem igaz. Ukrajnának egyetlen polgára sincsen biztonságban, amikor idegen hadsereg vonul be az országukba, különösen nem egy nemzeti kisebbség tagjai. A magyar kormány hallgatása, a kormánypárt fizetett civiljeinek oroszpárti békement-terve, és a magyar állami média oroszbarát tudósításai kezdettől sokat ártottak a kárpátaljai magyarság ügyének. A Janukovicsot megbuktató ukrán politikai erők ebből azt a következtetést vonhatták le, hogy a magyarok az oroszok mellett állnak ki a konfliktusban. Közülük pedig az ukrán szélsőjobboldal utcai hangadói nem szoktak bíbelődni azzal, hogy megkülönböztessék a magyar miniszterelnök és az ungvári magyar polgár álláspontját. Ebben az ügyben a tétlenség és a némaság nem a semlegességet, hanem az orosz érdekek képviseletét jelenti. Tudják ezt azoknak az országoknak a vezetői is, akik hétvégén annak ellenére elítélték az orosz agressziót, hogy nemzeti kisebbségeik élnek Ukrajnában: Lengyelország és Románia.

Nem lehet magyarázata a sunnyogásnak az orosz energiafüggés sem. Európa számos olyan állam és kormányfője is határozottan felszólalt az orosz lépések ellen, amelyek hozzák hasonlóan az orosz gázra utaltak. Mint ahogy néhány éve megszólalt egy sokkal kevésbé súlyos konfliktus kapcsán Orbán Viktor is, aki még 2007-ben is attól óvott, nehogy Magyarország a Gazprom legvidámabb barakkja legyen.

Okkal gondoljuk, hogy a szégyenteljes hallgatás magyarázata nem lehet más, mint a Paks ügyében kötött Orbán-Putyin paktum. Varga Mihály hétvégi nyilatkozata szerint a Fidesz arra készül, hogy összehívja a Parlament rendkívüli ülését, hogy minél előbb megszavazhassák a 3000 milliárd forintos paksi hitelszerződést. Nem mondom, ez az összeg több mint a 30 ezüst, de Júdás-pénznek azért csak Júdás-pénz. Azért akarják minél gyorsabban megszavazni az ország eladósítását – családonként egymillió forinttal! – nehogy a választások után erre már ne legyen lehetőségük. Az agresszió elítélése helyett Putyinnak tett hűségnyilatkozatra készülnek. Mindezt azért, hogy az irgalmatlan összeg magyar vállalkozóknak ígért egyharmadát a Közgép és más Fidesz-közeli cégek már most a zsebükben érezhessék.

Az Országgyűlés rendkívüli ülését valóban össze kellene hívni. Hiszen aki eddig nem tudta volna, ma már pontosan láthatja: az az ország, amelyik gazdasági függésbe kerül az oroszoktól, hamarosan a politikai, majd a katonai függést is megismeri. Ha a kormányt nem győzték meg Paks kapcsán a gazdasági aggályok, a zöldek érvelései, a népszavazási törekvések, számos tudós, szakember szakértő szavai, akkor álljon most intő példaként Ukrajna sorsa! A cseh kormány éppen tegnap jelentette be, hogy orosz cégek nem vehetnek részt a Temelin atomerőmű bővítésében. A cseh védelmi miniszter szerint Oroszország az ukrajnai lépéseivel kikerült a kiszámítható, demokratikus országok csoportjából. Éppen ezért a rendkívüli ülésen nem történhet más, mint a paksi Orbán- Putyin-paktum felfüggesztése, az ukrán helyzet megvitatása, és az orosz agresszió határozott elítélése.

Véget kell vetni a sunnyogásnak, a gyáva hallgatásnak. A miniszterelnöknek a Parlament előtt igennel vagy nemmel kell válaszolnia arra a kérdésre, hogy egy uniós és NATO-tagország miniszterelnökeként elfogadja-e magára nézve kötelezőnek a NATO és az Európai Unió álláspontját. A NATO főtitkára hétvégén nyilatkozott, a katonai szövetség álláspontja egyértelmű: Oroszországnak le kell állítania a katonai beavatkozást. A NATO támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását. Az ukrán embereknek külső hatalom nyomása nélkül szabadon és önállóan kell dönteniük az országukról. Szinte szó szerint ez az unió és a többi szövetségesünk álláspontja is.

Orbán Viktor, aki 25 évvel ezelőtt az orosz csapatok távozására szólított fel, ma Kádár János megalkuvását képviseli. Én vele szemben azt mondom: nem lehet feladni Magyarország becsületét egy, csak a Fideszes oligarcháknak kedvező hitelszerződésért cserébe. A NATO és EU tagságunkról a magyar emberek népszavazással döntöttek. Nem kétharmados, hanem négyötödös többséggel. Orbán Viktor és Putyin senki által meg nem szavazott paksi paktuma ezt nem írhatja felül! Április 6-án arról is szavazunk, hogy a nyugati világhoz tartozzunk-e továbbra is vagy Putyin legvidámabb barakkja legyünk.