Orbán Viktornak a múlt héten újabb ötlete támadt: vegyük el az állami költségvetési támogatást a pártoktól a következő két évben, hiszen olyan rossz helyzetben van a magyar költségvetés. Hogy miért van rossz helyzetben a költségvetés, az elmúlt két év unortodox szárnyalása után, arról nem szól a hír, csak a pártok megregulázásáról: vonjuk el tőlük az adóforintokat, attól majd javul a költségvetési egyenleg. De miért állnánk meg itt? Pénzbe kerül a köztársasági elnöki hivatal, az alkotmánybíróság, az országgyűlés, a miniszterelnökség és végső soron a parlamenti választás is. A kérdés demagóg, de demagóg Orbán felvetése is: a miniszterelnök abban bízik, ötlete kellemetlen helyzetbe hozza az ellenzéki pártokat. Ne gondoljuk, hogy a javaslattal pár milliárd megtakarítása a tét: ezt az összeget néhány Közgép-támogatás megkurtításával megőrizhetné az állam. Orbán javaslata az emberi együgyűségre és politikaellenességre apellál: van-e normális ember, aki szeretné adóforintjait politikai pártok támogatására költeni, hiszen a politika nem más, mint humbug, a nép feje feletti csűrés-csavarás, gátlástalanul harácsoló érdekcsoportok összecsapása? Orbán azonban rosszul kalkulál: ha a demokratikus folyamatokat rosszul is mérik fel gyakran a választók, a fair play fogalmát mindenki érti és annak aktuális jelentőségét Magyarországon minden választópolgár felismeri. Ma már egyre többen tudják, ki áll a fair play oldalán, és ki az ellenfele.
Hogy ki áll a fair play oldalán Ángyán József és az oligarchák harcában a földosztás ügyében, abban senki nem kételkedik. Hogy az agrártámogatások nyertesei éppen azok, akik egyébként Orbán házi „nagytőkései”, megkönnyíti mindazok dolgát, akik eddig nem tudták, igazat adjanak-e Ángyán Józsefnek. Ángyán József különleges szereplője a magyar közéletnek: olyan jobboldali szabadságharcos, aki egy emberként védi meg a Fidesz becsületét, és ad reményt a 2010-ben jobboldalra szavazóknak: lehet tisztességesen, lelkiismeretesen is politizálni a kormány oldalon igaz, magányos szélmalom harcosként. Miközben az ellenzék tanácstalanságban visszatérő kérdés, ki lesz a baloldali Orbán Viktor, aki a kiutat jelentheti, a jobboldali Ángyánok és társaik szerepe éppen olyan fontos, ha nem fontosabb ma, mint a baloldali Orbánoké. Egyébként a miniszterelnököt nem liberális vagy baloldali alteregója, hanem személyiségében is egészen mást megjelenítő kihívója tudja majd legyőzni, de erről majd máskor szeretnék írni.
Hogy ki áll a fair play oldalán, amikor Navracsics Tibor – aki az elmúlt időszakban pedig néhány kérdésben jelezte a miniszterelnöktől eltérő álláspontját- levelében szigorúbb ítéletre szólítja fel a kúriát, annak eldöntéséhez sem kell jogi végzettség. Volt Magyarországon olyan korszak, nem is olyan rég, amikor a pártállam politikusai szóltak le a bíróságoknak a megfelelő ítéletet elősegítendő: a Fidesz éppen azért jött létre, hogy ilyen ebben az országban többé ne fordulhasson elő. Mégis úgy tűnik ma, Virág elvtárs mentalitása még korántsem a múlté.
És hogy ki áll a fair play oldalán a Közgép állami megrendeléseinek elképesztő összegei kapcsán, arra pedig szót is alig érdemes vesztegetni. A 39 milliárdért 5 percet gyorsuló Simicska-expressz csak a legutóbbi a holdudvar megrendeléseinek sorában. Vegyük észre: a politikai korrupciónál már régen többről van szó. Nemcsak a vasútépítés az oligarcha-rendszer foglya: ha árvíztározó-építésről van szó vagy a mezőgazdaságról, a Fidesz gazdasági háttérembere mindenhez ért, ahogy a reklámpiac szakértő szereplőjét is személyében köszönthetjük
Amikor Török Gábor, a méltán elismert politológus írásában összemossa a vállalkozásfejlesztést a klientúra-építéssel, ezért téved: az intézményesített korrupció felfalja az országot, ahol már korántsem az a probléma, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek nőnek, sokkal inkább az, hogy Magyarországot elvették sokaktól és odaadták keveseknek. Az ár, amit a Fidesz kétharmadáért együtt fizetünk, Orbán hűbérurainak zsebébe vándorol. Amikor a választók 2014-ben mérlegelnek, tudni fogják, minek az árát fizessék inkább meg: a demokráciáét vagy Orbán Viktor hűbéri rendszeréét. Demokrácia pedig elképzelhetetlen a tisztességes politikai versenyt biztosító szabályok nélkül. A választójogi és a média törvény, a pártok korrekt támogatása erről szól. Elszámítja magát azonban a Fidesz: minél inkább törekszik a fair play , az alkotmányosság és a közös európai értékrend felrúgására, annál szembeötlőbb félelme a következő választások esetleges elvesztése miatt.
Ha tetszett a bejegyzés, kövessen a Facebookon is!
